Jún 03, 2021

Hiánypótló szegedi kutatás foglalja össze a melanoma megelőzésének és korai felismerésének hazai kulcstényezőit

  • A hazai betegek több mint fele saját maga fedezi fel a rákos bőrelváltozásokat1, háromból egy esetben mégis több mint egy év telik el, mire orvoshoz fordulnak vele2.
  • Bár a melanomás páciensek többsége egészségtudatosnak mondható, a bőrrákkal kapcsolatos ismereteik hiányosak, illetve nem tudják, hogy önvizsgálat közben mire kellene figyelniük3.
  • A személyes kockázatok tudatosítása, a veszélyes elváltozások megismerése, a gyerekek felvilágosítása, a családon belüli fokozott figyelem és a rendszeres szakorvosi szűrések együttesen javíthatják a hazai melanomahelyzetet.

2021. június 3., Budapest – Világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribb a melanoma előfordulása: az újonnan diagnosztizált hazai esetek száma ma már eléri az évi 3 ezret4. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján mintegy 140 melanomás beteg bevonásával elvégzett hiánypótló kutatás5 megállapítása szerint a betegséggel kapcsolatos felvilágosítás azok körében is fontos, akik egyébként egészségtudatosan élnek, és rendszeresen vesznek részt prevenciós szűrővizsgálatokon. A melanomás betegek harmada ugyanis még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, és emiatt sokan már a betegség előrehaladott állapotában, pl. áttéttel jutnak el a diagnózisig. A kutatásban közreműködő bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a korai felismerésben meghatározó a gyanúra okot adó bőrelváltozások megismerése, a személyes kockázatok korai tudatosítása, a rendszeres és precíz önvizsgálat, illetve az odafigyelő családtagok, akik segíthetnek a betegség azonosításában. Hozzáteszik: a tudatosság növelése életmentő lehet, hiszen a betegség korai felismerése rendkívüli mértékben javítja a gyógyulás és a túlélés esélyét6.

A melanoma agresszív rákos megbetegedés7, amely azonban időben felismerve jól kezelhető . A betegség kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul, sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége9. Ha korai stádiumában fedezik fel, a megfelelő terápiával az érintettek 99%-a 5 év elteltével is életben van10, míg a szervi áttéteket okozó melanomával diagnosztizált páciensek esetében ugyanez a szám a fentinek csupán a töredéke11. Bár a melanoma előfordulása az egész világon , így Magyarországon is évek óta növekszik , a szakemberek szerint a bőrrákkal kapcsolatos ismereteink – az évről évre ismétlődő ismeretterjesztő kampányok ellenére – továbbra is hiányosak, ráadásul sokan nem értik, miért veszélyes ez a betegség.

A fentieket támasztják alá a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának bőrgyógyász-onkológus szakértői által elkészített átfogó vizsgálat eredményei is, amelyek egy 74 kérdésből álló adatgyűjtéssel 139, 18 év feletti, melanomával diagnosztizált beteg adatait összegezték14. Ez az első és ez idáig egyetlen átfogó hazai kutatás a témában, amelyet a hasonló amerikai és görög vizsgálatokkal is összevetettek.

Egészségtudatosság ≠ melanoma-tudatosság

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a hétköznapi értelemben vett preventív vagy egészségtudatos életmódnak nincs érdemi hatása a melanoma-tudatosságra. A melanomás betegek több mint kétharmada úgy gondolja ugyanis, hogy a betegséget megelőző egy évben odafigyelt az egészségére, de valójában csupán 15% érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről, a páciensek csupán 13% hitte a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra, 38% pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat15.

„A kutatásból adódó egyik fontos felismerés, hogy még azok az egyébként egészségtudatos emberek sem ismerik a bőrrák kockázatait és nem járnak bőrgyógyászati szűrésre, akik egyébként rendszeresen részt vesznek más, ajánlott korspecifikus prevenciós szűrővizsgálatokon” – mutatott rá Dr. Baltás Eszter PhD, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője.

Hozzátette: a kutatás adatai alapján a melanomával diagnosztizált nők 71, illetve 77% járt mellrák- és méhnyakrákszűrésen, a páciensek 94% pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, többségük a koleszterinszintjével is tisztában van.

Ehhez képestháromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is – a melanoma felismerését elősegítő képeket pedig mindössze 4% látott korábban16.

„A melanoma korai felismeréséhez elengedhetetlen, hogy előzetesen képekről és informatív leírásokból is megismerjük a gyanúra okot adó elváltozásokat. A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit kell észrevennünk, és mi az, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni. Mivel a kutatásban résztvevő páciensek kétharmada korábban végzett valamiféle önvizsgálatot, joggal feltételezhetjük, hogy ezek az ismereteik jórészt hiányoztak. Ezen pedig változtatni szükséges” – fogalmazott Dr. Baltás Eszter.

Ennek érdekében a szegedi szakemberek egy fotókra épülő online kvízt is létrehoztak, amelynek segítségével – intuitív módszerrel – gyorsan megtanulható a melanoma felismerése. Idén júniusban, a Magyar Dermatológia Társulat égisze alatt átfogó érzékenyítő kampány is indul az önvizsgálat és a korai felismerés támogatására.

Dr. Lengyel Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese szerint ugyancsak figyelemre méltó információhiányt jelez a betegséggel kapcsolatban, hogy a szegedi kutatás eredményei szerint háromból egy beteg még a melanoma diagnózisát követően sem érezte úgy, hogy súlyos betegségről lenne szó, 44% pedig egyáltalán nem számított az ebből adódó veszélyes következményekre.

„Nem kizárható, hogy ennek a hamis biztonságérzetnek az egyik következménye, hogy az érintettek harmada egy évnél is többet vár a melanoma észlelése után azzal, hogy szakorvoshoz forduljon18 – tette hozzá.

A diagnózis után

A melanoma klinikai gyanúját a bőrelváltozás sebészi eltávolítása és szövettani vizsgálata követi, illetve annak meghatározása, hogy a betegség mennyire előrehaladott. Ha a szövettani vizsgálat alapján magas kockázatú melanoma igazolódik, akkor az úgynevezett őrszemnyirokcsomó-mintavételt (orvosi szóval biopsziát) alkalmazzák. Ezzel megállapítható, hogy a daganatos betegség továbbterjedt-e a nyirokrendszerben. Az esetleges távoli áttétek kimutatására részletes radiológiai CT-, MR-, Pet CT- vagy UH-vizsgálatot végeznek. A vizsgálati információk alapján a betegséget az I-től IV-ig stádiumokba sorolják. Ha a melanoma már megjelent a nyirokcsomókban, akkor a betegség automatikusan a III-as stádiumba kerül , és ilyenkor a bőronkológus szakorvosok a melanoma kimetszése után kigészítő gyógyszeres terápiát (orvosi szakszóval adjuváns) javasolhatnak.

A rendszeres bőrgyógyászati szűrés jelentőségét húzza alá, hogy a melanoma nemcsak az anyajegyek talaján jelentkezhet: háromnegyedük nem anyajegyekben, hanem látszólag normális bőrfelületen fejlődik ki21.

Ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, onnan testünk nyirok- vagy véráramába – ezáltal a belső szervekbe – kerülhet, és elkezdődhet az áttétek kialakulása22. A betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában ismét jelentkezhet23.

Melanoma: meg kell ismerni, fel kell ismerni!

A szakemberek a kutatás eredményeit összegezve hangsúlyozták: a melanoma megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos ismeretek széles körű elterjesztése prioritás, és ehhez az alábbi fontos tanácsokat adták.

1. Ismerjük meg, és ismerjük fel a gyanús jeleket!

Mivel a melanomát az esetek több mint felében a beteg saját maga fedezi fel24, nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, hogy milyen elváltozásokkal kell azonnal orvoshoz fordulni. A Szegedi Tudományegyetemen ez év elején elvégzett – és itt továbbra is elérhető25 – felmérés alapján a szakorvosok arra a következtetésre jutottak, hogy egy anyajegy- és bőrrákfotókból álló kvíz megoldásával és ellenőrzésével akár egy nyolcéves gyerek is képes nagy biztonsággal megállapítani26, hogy mely bőrelváltozásokkal szükséges mindenképp bőrgyógyászt felkeresni.
Jó képek alapján, gyorsan, intuitív alapon elsajátíthatóak a melanoma felismeréséhez szükséges alapismeretek.

2. Csak a precíz önvizsgálat hatásos!

Fontos, hogy az önvizsgálat rendszeres és alapos legyen, illetve minden testtájat érintsen. A hazai kutatáshoz hasonló metodikával készített görög és amerikai vizsgálat összefüggést talált a betegek által végzett önvizsgálat és a korai felismerés között, míg ugyanez nem volt megállapítható a magyar adatokból. A szakértők szerint ennek az az oka, hogy bár a hazai betegek kétharmada végez valamiféle önvizsgálatot, nem tudják pontosan, hogy mit kell keresniük, illetve mire kell figyelniük a bőrükön. Minden negyedik amerikai beteg és minden ötödik görög beteg melanomáról készült fényképeket is használ az önellenőrzéshez; itthon ez az arány mindössze 4%27.

3. Figyeljünk fokozottan egymásra!

Fontos, hogy figyeljünk a családtagjainkra, különösen azokra, akiknek nehézséget jelent az önvizsgálatot önállóan elvégezniük. A szegedi kutatásban megkérdezett páciensek mintegy fele jelezte, hogy családtag vagy közeli barát segít figyelni az anyajegyeit, ellenőrizni a bőrét, ötből egy esetben pedig családtag, barát vagy partner fedezte fel az elváltozást28.
Az egymásra figyelés hasznosságát alátámasztja, hogy a Görögországban elvégzett hasonló vizsgálat egyik fő megállapítása az volt, hogy a korai felismerést befolyásoló legfontosabb tényező az önvizsgálat mellett a családi állapot: a házasok esetében ugyanis háromszor gyakrabban fedezték fel az 1 milliméternél vékonyabb daganatokat29.

4. Legyen éves rutin a melanomaszűrés is!

A nagy népegészségügyi szűrővizsgálatokhoz – mellrákszűréshez, méhnyakszűréshez – hasonlóan kerüljön be a naptárunkba az évenkénti dermatoszkópos melanomaszűrés! A melanoma diagnosztizálását megelőző évben a kutatásban szereplő betegek háromnegyede (72%) rendszeresen járt egészségügyi szakemberhez valamilyen egészségügyi okból, de mindössze 13% beszélgetett valaha orvosával a bőrrákról, és 10-ből csak 1 embernek említették, hogy veszélyeztetett melanoma szempontjából, és mondták el, hogy hogyan és mit kell figyelnie a bőrén30.

5. Vonjuk be a gyermekeket!

Az elmúlt évtizedben nyugat-európai programok mutattak rá, hogy már gyermekkorban érdemes elkezdeni a bőrrákkal kapcsolatos felvilágosítást és ismeretterjesztést. Az akár óvodáskorú gyermekek esetében a korosztálynak megfelelő ismeretek átadása nagyságrendekkel javította a napfény elleni védekezéssel kapcsolatos tudást. A korai életkorban elsajátított prevenciós szokások pedig a nyilatkozó szakorvosok szerint nagyobb valószínűséggel maradhatnak meg a későbbi életszakaszokban is.

6. Minden nap számít!

A bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a gyanús – vagy felismert – bőrelváltozásokkal egy percet sem szabad várni, ezekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. A halogatás gyakori jelenség az érintettek körében: minden harmadik melanomás beteg egy évnél is többet várt, mire szakorvosi segítséget kért. Ráadásul a betegek fele (48%) egyszerűen nem aggódott a fennálló bőrelváltozás miatt, kisebb részük az időhiányt, egyéb egészségügyi problémákat vagy munkahelyi okokat jelölt meg a késlekedés okaként31.

Melanoma - Meg kell ismerni, fel kell ismerni (PDF 0.5 MB)

További információk:

Oláh Péter ügyvezető /
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: [email protected]

  1. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  2. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  3. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  4. Nemzeti Rákregiszter. ONKOL.HU. https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  5. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  6. Melanoma Survival Rates. Melanoma Research Alliance. https://www.curemelanoma.org/about-melanoma/melanoma-staging/melanoma-survival-rates/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 
  7. Braeuer RR;Watson IR;Wu CJ;Mobley AK;Kamiya T;Shoshan E;Bar-Eli M; Why is melanoma so metastatic? Pigment cell & melanoma research. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24106873/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  8. Melanoma Survival Rates: Melanoma Survival Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/detection-diagnosis-staging/survival-rates-for-melanoma-skin-cancer-by-stage.html. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  9. Melanoma Skin Cancer Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/about/key-statistics.html. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  10. Melanoma Survival Rates: Melanoma Survival Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/detection-diagnosis-staging/survival-rates-for-melanoma-skin-cancer-by-stage.html. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  11. Oláh J. Új kihívások a melanoma terápiájában. Medical Online. http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/uj_kihivasok_a_melanoma_terapiajaban. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  12. Melanoma Skin Cancer Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/about/key-statistics.html. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  13. Nemzeti Rákregiszter. ONKOL.HU. https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  14. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  15. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  16. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  17. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  18. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  19. Rajtár M. Sentinel Nyirokcsomó Szcintigráfia Melanoma Malignumban módszertani útmutató http://www.nmc.dote.hu/nmszk/NMSZK_modszertan/3_4_senti_melan.pdf Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  20. The eighth edition American Joint Committee on Cancer (AJCC) melanoma staging system: implications for melanoma treatment and care. Taylor & Francis. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/14737140.2018.1489246. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  21. Skin Cancer Facts & Statistics. The Skin Cancer Foundation. https://www.skincancer.org/skin-cancer-information/skin-cancer-facts/. Published April 1, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  22. Understand Melanoma. Melanoma Research Foundation. https://melanoma.org/melanoma-education/understand-melanoma/. Published January 22, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  23. Melanoma Recurs After 10 Years in More than 6 Percent of Patients. American College of Surgeons. facs.org/media/press-releases/jacs/melanoma0613. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  24. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  25. Melprevent. http://mel-pred-app.azurewebsites.net/login. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31
  26. Szegedi Tudományegyetem Az SZTE kérdőíve a bőrrák felismerésére tanítja meg a gyerekeket. SZTE főoldal. https://u-szeged.hu/sztehirek/sajtoarchivum-2021/szte-kerdoive-borrak. Published February 15, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
  27. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  28. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  29. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  30. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
  31. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

Készült a Novartis Hungária Kft. megbízásából.

Lezárás dátuma: 2021.06.02. P3-szám: HU2106025093