## [Melanoma: meg kell ismerni, fel kell ismerni!](/hu-hu/hirek/sajt%C3%B3k%C3%B6zlem%C3%A9nyek/melanoma-meg-kell-ismerni-fel-kell-ismerni "Melanoma: meg kell ismerni, fel kell ismerni!") Jún 03, 2021 Hiánypótló szegedi kutatás foglalja össze a melanoma megelőzésének és korai felismerésének hazai kulcstényezőit - **A hazai betegek több mint fele saját maga fedezi fel a rákos bőrelváltozásokat1, háromból egy esetben mégis több mint egy év telik el, mire orvoshoz fordulnak vele2.** - **Bár a melanomás páciensek többsége egészségtudatosnak mondható, a bőrrákkal kapcsolatos ismereteik hiányosak, illetve nem tudják, hogy önvizsgálat közben mire kellene figyelniük3.** - **A személyes kockázatok tudatosítása, a veszélyes elváltozások megismerése, a gyerekek felvilágosítása, a családon belüli fokozott figyelem és a rendszeres szakorvosi szűrések együttesen javíthatják a hazai melanomahelyzetet.** **2021. június 3., Budapest – Világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribb a melanoma előfordulása: az újonnan diagnosztizált hazai esetek száma ma már eléri az évi 3 ezret4. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján mintegy 140 melanomás beteg bevonásával elvégzett hiánypótló kutatás5 megállapítása szerint a betegséggel kapcsolatos felvilágosítás azok körében is fontos, akik egyébként egészségtudatosan élnek, és rendszeresen vesznek részt prevenciós szűrővizsgálatokon. A melanomás betegek harmada ugyanis még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, és emiatt sokan már a betegség előrehaladott állapotában, pl. áttéttel jutnak el a diagnózisig. A kutatásban közreműködő bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a korai felismerésben meghatározó a gyanúra okot adó bőrelváltozások megismerése, a személyes kockázatok korai tudatosítása, a rendszeres és precíz önvizsgálat, illetve az odafigyelő családtagok, akik segíthetnek a betegség azonosításában. Hozzáteszik: a tudatosság növelése életmentő lehet, hiszen a betegség korai felismerése rendkívüli mértékben javítja a gyógyulás és a túlélés esélyét6.** A melanoma agresszív rákos megbetegedés7, amely azonban időben felismerve jól kezelhető . A betegség **kockázata az életkorral együtt nő,** de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul, sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak **egyik leggyakoribb daganatos betegsége9.** Ha korai stádiumában fedezik fel, a megfelelő terápiával **az érintettek 99%-a 5 év elteltével is életben van10,** míg a szervi áttéteket okozó melanomával diagnosztizált páciensek esetében **ugyanez a szám a fentinek csupán a töredéke11.** Bár a melanoma előfordulása az egész világon , így Magyarországon is évek óta növekszik , a szakemberek szerint a bőrrákkal kapcsolatos ismereteink – az évről évre ismétlődő ismeretterjesztő kampányok ellenére – továbbra is hiányosak, **ráadásul sokan nem értik, miért veszélyes ez a betegség.** A fentieket támasztják alá a **Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának bőrgyógyász-onkológus szakértői** által elkészített átfogó vizsgálat eredményei is, amelyek egy **74 kérdésből álló adatgyűjtéssel 139, 18 év feletti, melanomával diagnosztizált beteg adatait összegezték14**. Ez az első és ez idáig egyetlen átfogó hazai kutatás a témában, amelyet a hasonló amerikai és görög vizsgálatokkal is összevetettek. Egészségtudatosság ≠ melanoma-tudatosság A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a hétköznapi értelemben vett preventív vagy **egészségtudatos életmódnak nincs érdemi hatása a melanoma-tudatosságra.** A melanomás betegek **több mint kétharmada** úgy gondolja ugyanis, hogy a betegséget megelőző egy évben **odafigyelt az egészségére**, de valójában csupán 15% érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről, a páciensek csupán 13% hitte a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra, **38% pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról,** hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat15. *„A kutatásból adódó egyik fontos felismerés, hogy még azok az **egyébként egészségtudatos emberek sem ismerik a bőrrák kockázatait** és nem járnak **bőrgyógyászati szűrésre**, akik egyébként rendszeresen részt vesznek más, ajánlott korspecifikus prevenciós szűrővizsgálatokon”* – mutatott rá Dr. Baltás Eszter PhD, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette: a kutatás adatai alapján a **melanomával diagnosztizált nők 71, illetve 77% járt mellrák- és méhnyakrákszűrésen,** a páciensek 94% pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, többségük a koleszterinszintjével is tisztában van. Ehhez képest**háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét**, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is – a melanoma felismerését elősegítő képeket pedig **mindössze 4% látott korábban16.** *„A melanoma korai felismeréséhez elengedhetetlen, hogy előzetesen képekről és informatív leírásokból is megismerjük a gyanúra okot adó elváltozásokat. A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit kell észrevennünk, és mi az, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni. Mivel a kutatásban résztvevő páciensek kétharmada korábban végzett valamiféle önvizsgálatot, joggal feltételezhetjük, hogy ezek az ismereteik jórészt hiányoztak. Ezen pedig változtatni szükséges”* – fogalmazott Dr. Baltás Eszter. Ennek érdekében a **szegedi szakemberek egy fotókra épülő** [online kvízt is létrehoztak](http://mel-pred-app.azurewebsites.net/), amelynek segítségével – intuitív módszerrel – gyorsan megtanulható a melanoma felismerése. Idén júniusban, a Magyar Dermatológia Társulat égisze alatt **átfogó érzékenyítő kampány** is indul az önvizsgálat és a korai felismerés támogatására. Dr. Lengyel Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese szerint **ugyancsak figyelemre méltó információhiányt jelez** a betegséggel kapcsolatban, hogy a szegedi kutatás eredményei szerint **háromból egy beteg még a melanoma diagnózisát követően sem érezte úgy,** hogy súlyos betegségről lenne szó, 44% pedig **egyáltalán nem számított** az ebből adódó veszélyes következményekre. *„Nem kizárható, hogy ennek a **hamis biztonságérzetnek az egyik következménye**, hogy az érintettek harmada **egy évnél is többet vár** a melanoma észlelése után azzal, hogy **szakorvoshoz forduljon18**”* – tette hozzá. A diagnózis után A melanoma klinikai gyanúját a bőrelváltozás **sebészi eltávolítása és szövettani vizsgálata** követi, illetve **annak meghatározása, hogy a betegség mennyire előrehaladott.** Ha a szövettani vizsgálat alapján magas kockázatú melanoma igazolódik, akkor az úgynevezett őrszemnyirokcsomó-mintavételt (orvosi szóval biopsziát) alkalmazzák. Ezzel megállapítható, hogy a **daganatos betegség továbbterjedt-e a nyirokrendszerben.** Az esetleges távoli áttétek kimutatására részletes radiológiai CT-, MR-, Pet CT- vagy UH-vizsgálatot végeznek. A vizsgálati információk alapján a betegséget az I-től IV-ig stádiumokba sorolják. Ha a melanoma már megjelent a nyirokcsomókban, akkor a betegség automatikusan a III-as stádiumba kerül , és ilyenkor a bőronkológus szakorvosok a melanoma kimetszése után kigészítő gyógyszeres terápiát (orvosi szakszóval adjuváns) javasolhatnak. A **rendszeres bőrgyógyászati szűrés jelentőségét húzza alá,** hogy a melanoma nemcsak az anyajegyek talaján jelentkezhet: **háromnegyedük nem anyajegyekben, hanem látszólag normális bőrfelületen fejlődik ki21.** Ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, onnan testünk nyirok- vagy véráramába – ezáltal a belső szervekbe – kerülhet, és elkezdődhet az áttétek kialakulása22. A betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában ismét jelentkezhet23. ##### Melanoma: meg kell ismerni, fel kell ismerni! A szakemberek a kutatás eredményeit összegezve hangsúlyozták: **a melanoma megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos ismeretek** széles körű elterjesztése prioritás, és ehhez az alábbi fontos tanácsokat adták. 1\. Ismerjük meg, és ismerjük fel a gyanús jeleket! Mivel a melanomát az esetek több mint felében a **beteg saját maga fedezi fel24,** nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, hogy milyen elváltozásokkal kell azonnal orvoshoz fordulni. A Szegedi Tudományegyetemen ez év elején elvégzett – és [itt továbbra is elérhető](http://mel-pred-app.azurewebsites.net/)25 – felmérés alapján a szakorvosok arra a következtetésre jutottak, hogy **egy anyajegy- és bőrrákfotókból álló kvíz megoldásával és ellenőrzésével akár egy nyolcéves gyerek is képes nagy biztonsággal megállapítani**26, hogy mely bőrelváltozásokkal szükséges mindenképp bőrgyógyászt felkeresni. **Jó képek alapján,** gyorsan, intuitív alapon elsajátíthatóak a melanoma felismeréséhez szükséges alapismeretek. 2\. Csak a precíz önvizsgálat hatásos! Fontos, hogy az önvizsgálat **rendszeres és alapos legyen, illetve minden testtájat érintsen**. A hazai kutatáshoz hasonló metodikával készített görög és amerikai vizsgálat összefüggést talált a betegek által végzett önvizsgálat és a korai felismerés között, míg ugyanez **nem volt megállapítható a magyar adatokból**. A szakértők szerint ennek az az oka, hogy bár a hazai betegek kétharmada végez valamiféle önvizsgálatot, nem tudják pontosan, hogy mit kell keresniük, illetve mire kell figyelniük a bőrükön. Minden negyedik amerikai beteg és minden ötödik görög beteg melanomáról készült fényképeket is használ az önellenőrzéshez; itthon ez az arány mindössze 4%27. 3\. Figyeljünk fokozottan egymásra! Fontos, hogy **figyeljünk a családtagjainkra,** különösen azokra, akiknek nehézséget jelent az önvizsgálatot önállóan elvégezniük. A szegedi kutatásban megkérdezett páciensek mintegy **fele jelezte, hogy családtag vagy közeli barát segít** figyelni az anyajegyeit, ellenőrizni a bőrét, ötből egy esetben pedig **családtag, barát vagy partner fedezte fel az elváltozást28.** Az egymásra figyelés hasznosságát alátámasztja, hogy a Görögországban elvégzett hasonló vizsgálat egyik fő megállapítása az volt, hogy a korai felismerést befolyásoló legfontosabb tényező az önvizsgálat mellett a családi állapot: a házasok esetében ugyanis **háromszor gyakrabban fedezték fel az 1 milliméternél vékonyabb daganatokat29.** 4\. Legyen éves rutin a melanomaszűrés is! A nagy népegészségügyi szűrővizsgálatokhoz – mellrákszűréshez, méhnyakszűréshez – hasonlóan **kerüljön be a naptárunkba** az évenkénti dermatoszkópos melanomaszűrés! A melanoma diagnosztizálását megelőző évben **a kutatásban szereplő betegek háromnegyede (72%)** rendszeresen járt egészségügyi szakemberhez valamilyen egészségügyi okból, de mindössze **13% beszélgetett valaha orvosával a bőrrákról**, és **10-ből csak 1 embernek említették, hogy veszélyeztetett melanoma szempontjából,** és mondták el, hogy hogyan és mit kell figyelnie a bőrén30. 5\. Vonjuk be a gyermekeket! Az elmúlt évtizedben nyugat-európai programok mutattak rá, hogy már **gyermekkorban érdemes elkezdeni a bőrrákkal kapcsolatos felvilágosítást** és ismeretterjesztést. Az akár óvodáskorú gyermekek esetében a korosztálynak megfelelő ismeretek átadása nagyságrendekkel javította a napfény elleni védekezéssel kapcsolatos tudást. A korai életkorban elsajátított prevenciós szokások pedig a nyilatkozó szakorvosok szerint **nagyobb valószínűséggel maradhatnak meg a későbbi életszakaszokban is.** 6\. Minden nap számít! A bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a gyanús – vagy felismert – **bőrelváltozásokkal egy percet sem szabad várni,** ezekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. A halogatás gyakori jelenség az érintettek körében: minden harmadik **melanomás beteg egy évnél is többet várt,** mire szakorvosi segítséget kért. Ráadásul a betegek fele (48%) egyszerűen **nem aggódott a fennálló bőrelváltozás miatt,** kisebb részük **az időhiányt, egyéb egészségügyi problémákat** vagy **munkahelyi okokat** jelölt meg a késlekedés okaként31. [Melanoma - Meg kell ismerni, fel kell ismerni (PDF 0.5 MB)](/hu-hu/sites/novartis_hu/files/documents/Melanoma---Meg-kell-ismerni--fel-kell-ismerni-_0.pdf "Melanoma---Meg-kell-ismerni--fel-kell-ismerni-.pdf") További információk: **Oláh Péter ügyvezető** / PR-ego Kommunikációs Ügynökség Tel.: + 36 30 500-5221 e-mail: 1. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 2. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 3. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 4. Nemzeti Rákregiszter. ONKOL.HU. . Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 5. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 6. Melanoma Survival Rates. Melanoma Research Alliance. . Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 7. Braeuer RR;Watson IR;Wu CJ;Mobley AK;Kamiya T;Shoshan E;Bar-Eli M; Why is melanoma so metastatic? Pigment cell & melanoma research. . Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 8. Melanoma Survival Rates: Melanoma Survival Statistics. American Cancer Society. . Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 9. Melanoma Skin Cancer Statistics. American Cancer Society. . Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 10. Melanoma Survival Rates: Melanoma Survival Statistics. American Cancer Society. . Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 11. Oláh J. Új kihívások a melanoma terápiájában. Medical Online. [http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/uj\_kihivasok\_a\_melanoma\_terapiajaban](http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/uj_kihivasok_a_melanoma_terapiajaban). Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 12. Melanoma Skin Cancer Statistics. American Cancer Society. . Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 13. Nemzeti Rákregiszter. ONKOL.HU. . Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 14. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 15. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 16. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 17. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 18. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 19. Rajtár M. Sentinel Nyirokcsomó Szcintigráfia Melanoma Malignumban módszertani útmutató [http://www.nmc.dote.hu/nmszk/NMSZK\_modszertan/3\_4\_senti\_melan.pdf](http://www.nmc.dote.hu/nmszk/NMSZK_modszertan/3_4_senti_melan.pdf) Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 20. The eighth edition American Joint Committee on Cancer (AJCC) melanoma staging system: implications for melanoma treatment and care. Taylor & Francis. . Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 21. Skin Cancer Facts & Statistics. The Skin Cancer Foundation. . Published April 1, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 22. Understand Melanoma. Melanoma Research Foundation. . Published January 22, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 23. Melanoma Recurs After 10 Years in More than 6 Percent of Patients. American College of Surgeons. facs.org/media/press-releases/jacs/melanoma0613. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 24. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 25. Melprevent. . Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31 26. Szegedi Tudományegyetem Az SZTE kérdőíve a bőrrák felismerésére tanítja meg a gyerekeket. SZTE főoldal. . Published February 15, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 27. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 28. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 29. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 30. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610 31. Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610