 ##  [Az érelmeszesedés egy alig ismert, de egyszerűen kimutatható rizikófaktora](/hu-hu/hirek/sajt%C3%B3k%C3%B6zlem%C3%A9nyek/az-erelmeszesedes-egy-alig-ismert-de-egyszeruen-kimutathato-rizikofaktora "Az érelmeszesedés egy alig ismert, de egyszerűen kimutatható rizikófaktora") 

  Szep 29, 2025 

A 40 évnél idősebb magyar lakosság háromnegyede (75%) gondolja igaznak azt az állítást, hogy a genetikai hajlam is szerepet játszhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, valamint, hogy egészségesnek tűnő ember is lehet érintett a szív- és érrendszeri betegségekben. A Novartis Magyarország megbízásából végzett kutatásból (1) azonban az is kiderült, hogy csupán a megkérdezettek 16 százaléka hallott már a lipoprotein(a)-ról (Lp(a)), ami egyfajta zsírfehérje, egyben a szív és érrendszeri megbetegedések egyik önálló rizikófaktora (2).

A lipoprotein(a) két fő részből áll: egy alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) részecskéből, ami hasonló a „rossz” koleszterinhez és egy, az LDL-részecskéhez kapcsolódó apolipoprotein(a) nevű fehérjéből. Az LDL-koleszterinnel ellentétben, amit az étrend és az életmód befolyásolhat, a vérben lévő Lp(a) mennyiségét elsősorban a gének határozzák meg, szintje kevésbé függ a diétától vagy életmódbeli szokásoktól (3). Ez azt jelenti, hogy még azok is magas Lp(a) szinttel rendelkezhetnek, akik egyébként alacsony LDL-koleszterinnel élnek és egészséges életmódot folytatnak.

Az emelkedett Lp(a) értékkel rendelkezőknél kétszer nagyobb az érelmeszesedés okozta szív- és érrendszeri események (például szívinfarktus és sztrók) kockázata, mint a normál értékkel rendelkező embereknél (4). Különösen azok számára fontos az Lp(a)-szint ellenőrzése, akiknek a családjában már előfordult szívbetegség.

Az Lp(a) szintet egy egyszerű szűrővizsgálattal, vérmintából határozzák meg. A normál Lp(a) szint jellemzően 125 nmol/L (nanomol/liter) alatt van (5). Ennél magasabb érték fokozott rizikót jelenthet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására.

Különösen fontos lehet a szűrés azok számára, akiknek a családjában korai életkorban (férfiaknál 55 év alatt, nőknél 65 év alatt) fordult már elő szívroham, sztrók vagy más szív- és érrendszeri probléma. Azoknak is érdemes elvégeztetniük a vizsgálatot, akiknél már diagnosztizáltak szívbetegséget, szívrohamot vagy sztrókot, hiszen a magas Lp(a) szint hozzájárulhatott a probléma kialakulásához.

*„A lipoprotein(a) egy kevésbé ismert, ám rendkívül fontos rizikófaktor, amelynek vizsgálata és ismerete kulcsfontosságú lehet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.* *Mivel az Lp(a) szintje genetikai alapon öröklődik, mindenkinek érdemes legalább egyszer megmérni az értékét.* *Az Lp(a) szint ellenőrzése segíthet az orvosoknak abban, hogy pontosabb képet kapjanak a páciens kockázati profiljáról, és időben megtegyék a megfelelő megelőző lépéseket”* – hangsúlyozta **Dr. Nagy Gergely György belgyógyász, kardiológus, aneszteziológus és intenzív terápiás orvos**, **centrumvezető főorvos.**











 

 

 

(1) A felmérés a Novartis megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer segítségével készült. Az adatfelvétel ideje: 2023.11.16-11.22. A kutatási minta összetétele: A kutatás 700 fős mintája a 40 év feletti magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint.



(2) <https://www.heart.org/en/health-topics/cholesterol/genetic-conditions/lipoprotein-a>



[(3) https://www.heart.org/en/health-topics/cholesterol/genetic-conditions/lipoprotein-a-risks](https://www.heart.org/en/health-topics/cholesterol/genetic-conditions/lipoprotein-a-risks)

(4) Tsimikas S et al. J Am Coll Cardiol. 2018;71:177–192.



(5) <https://www.heart.org/en/health-topics/cholesterol/genetic-conditions/lipoprotein-a>